,,Bölcsebb lett volna, biztosabb lett volna (ha már okvetlen osztályozni kell) annak alapján osztályozni, amit az ember rendesen vagy alkalomadtán tenni szokott, és hasonló alkalommal mindig újra megtett, mint annak alapján, ami elképzelésünk szerint az Istenség szándékozott vele megtétetni. Ha nem tudjuk megérteni az Istent látható műveiben, hogyan érthetnők meg megfoghatatlan gondolataiban, melyek a tetteket létrehívják? Ha nem érthetjük meg tárggyá lett teremtményeiben, hogyan akarjuk megérteni a teremtés alanyi szándékaiban és fázisaiban?" (...)
,,Az indukció a posteriori rávihette volna a frenológiát, hogy elfogadjon mint velünk született primitív princípiumát az emberi cselekvésnek, egy paradox valamit, amit jellemző terminus híján perverziónak nevezhetünk. Abban az értelemben, amelyet adni akarok neki, nem lesz egyéb, mint egy motívumtalan mobile; maga motívum, de nem motivált. Ennek ösztönzésére cselekszünk gyakran érthető cél nélkül; vagy ha ezt ellentmondásnak értené valaki, annyiban módosíthatjuk tételünket, hogy ennek ösztönzésére oly okból cselekszünk, amelyből nem kellene. Elméletileg semmiféle ok sem lehet oktalanabb; de a valóságban nincsen erősebb ok, mint az oktalan. Bizonyos szellemekre nézve bizonyos körülmények között teljességgel ellenállhatatlan."(...)
,,Vagy: ott állunk a meredély szélén. Borzadva pillantunk a mélységbe - émelygünk, szédülünk. Ott maradunk - magunknak sem tudunk számot adni, miért? (...) Csak egy gondolat: annak a gondolata, mik lennének érzéseink az esés zuhanó sodródása alatt ilyen magasságból; ..."
Edgar Allan Poe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése