,,Miért nem hiszed el, hogy vidám, derűs, gondtalan kedéllyel is megfér a sejtelem, hogy van valami sötét hatalom, amely bennünk magunkban, a mi romlásunkra tör...
(...)
Az is bizonyos, hogy ha már kiszolgáltattuk magunkat ama sötét lelki hatalomnak, ez a hatalom gyakran mindenféle, külvilágbeli mintákból vett, idegen alakokat is ölthet a képzeletünkben, s már csak az kell, hogy mi lángra lobbantsuk azt a szellemet, melyről bűvös kábulatunkban azt hisszük, hogy abból az idegenből magából szól. Pedig nem más az, mint tulajdon énünk fantomja, s a vele való bensőséges rokonságnak kedélyünkre gyakorolt roppant hatása a pokol mélyére taszít ...
(...)
Hidd el, hogy nincs hatalmuk rajtad ezeknek az idegeneknek; csak a gonosz erejükbe vetett hit teheti őket számodra valóban gonosszá."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése